Őszi ajtó & ablak

Néhány napja végre elkészült az őszi dekoráció a bejárati ajtóra és az ablakládába (majdnem pont mire beköszönt a tél és cserélhetem le a télire...) A koszorúhoz a minitököket a szekrényben találtam - "jó lesz még valamire" alapon vettem évekkel ezelőtt... -, a ládába az igaziakat a virágpiacon vettem, a moha saját gyűjtés. Évekkel ezelőtt beleszerettem a lila calluna virágba, azóta minden ősszel ezt teszem az ablakba, a (narancs)sárga tökökkel pedig igen nagyon vidámak együtt!

    

Ajándék virág

Ajándékba adtam valakinek ezt a kedves lila virágot, amit a csomagolással dobtam fel. Élénk "durvalila" selyempapírba tekertem, körbekötöttem világoszöld rafiával, és két zöld papírlepkét applikáltam bele. Így szerintem sokkal szebb és személyesebb, mint egy sima cserepes virág.

 

Garden angel

Egy újabb szezonális dekoráció: Tilda-angyal, ezúttal nem karácsonyi, hanem nyári kivitelben. A miniatűr fém öntözőkanna ihletett meg, amikor megláttam, ahhoz adta magát a többi: a virágos ruha, a zöld szalag, és persze a pici fa katicák.

macsek

Az interneten - talán valami kínai oldalon - találtam ezt a helyes macsekot, amiben azt tetszett, hogy végtelenül egyszerű, mégis bájos. A sablont fotóról rajzoltam meg hozzá, a macsekot egy maradék, kilóra vásárolt textilszalvétából varrtam. Akartam egy feketét is, de sajnos pont fekete anyagom nem volt otthon. Mivel a hímzett díszítéseket illetően elszabadult a fantáziám, a prototípust hamarosan több is követi majd...! (A hímzés meg tökéletes, de ez eddig többé-kevésbé szűz terület volt számomra, még bele kell jönnöm...)

     

Nyári koszorú

Rendhagyó koszorút készítettem tegnap az ajtóra, mert az előző - bármennyire is tetszett - nem bírta az erős napot, és néhány hét alatt teljesen kifakult, madarastul, mohástul. Most papírral próbálkozom: fonott vessző koszorúalapra Sizzix vágógéppel kivágott kartonlepkéket ragasztottam. A mintás lepke alapja egy színes papírzsebkendős doboz maradéka - jól gondoltam, hogy egyszer majd jó lesz valamire! A koszorú aljára mindenféle sárga, piros, narancssárga szalagokat hurkoltam, amit találtam otthon; 20 perc alatt kész volt az egész.

Bodzaszörp 2012

Csomagolásmániás vagyok, azaz alapból vonzódom mindenhez, aminek szép, dizájnos a csomagolása. Így amikor első - és utolsó -"tartósított élelmiszeremet", a nagymama receptje alapján eltett bodzaszörpöt  készítettem, első dolgom volt, hogy címkét tervezzek hozzá. (Az "első" azt jelenti, hogy a címke előtt megvolt, mint a szörp...:-)) Ilyen lett az idei. Nem vagyok a Photoshop mestere, de azért a hangulata olyan lett, amilyennek elképzeltem! Így már mehet ajándéknak is egy-egy palack.

Szép napot!

Ezt az ötletet, a gyümölcsmatricát, valahol a neten láttam, és megcsináltam magamnak. Pontosabban nem magamnak, mert kedves meglepetés volt :-). Persze a befektetett idő messze nem áll arányban a meglepetés nagyságával, de ha egyszer valami elkezdi birizgálni az agyam kreatív részét, akkor ez nem számít...

 

Majom

Ahogy a gyagyabaglyokat, ezt a szerzetet is egy interneten talált fotó alapján varrtam (ezt egy fokkal könnyebb volt). Aztán most egy időre leállok a mesefigurákkal. Még csak gyerekem sincs :-).

 

 

Mindent bele

Elkészült a legújabb jegyzetfüzetem - na jó, csak félig saját készítés, mert magát a füzetet készen vettem, csak bevontam és dekoráltam. Újságírónak munkaeszköz a füzet, én meg szeretem, ha szép :-). Mindig olyat csinálok, amilyen az aktuális hangulatom, aztán ahogy telik - mindenfélével, mert kicsit grafomán vagyok -, úgy lesz egyre jobban még inkább az "enyém". Úgyhogy ha betelik, nincs is szívem eldobni - a fiókomban éppen 20 darabot számoltam meg az előbb... Végülis fontos dokumentumok: egy-egy fejezetei az életemnek, iinterjúkkal, ötletekkel, rajzokkal, idézetekkel. Egyszer majd jó lesz visszaolvasgatni őket. (Már ha el tudom olvasni az írásomat.:-))

       

Zöld ölelés

A győri Vaskakas bábszínház dekorációja adta az ötletet ehhez a quilthez, ott láttam ezt a spirálvonalas fakorona-ábrázolást. Egy kicsit továbbfejlesztettem: a közepébe madárfészket, a sarkokba feketerigó-párt álmodtam. A faág valójában vastag bőr - talán varrógép-szíj...? -, a bogyók piros fagyöngyök, amelyeknek a színe visszaköszön a keretezésben.

 

Welcome poppy

Régóta vonzanak a pipacsok, élőben és mindenféle "feldolgozásban" is. Ezért született ez a quilt - még tavaly nyáron -, aminek a kidolgozása nem az igazi (sőt...), mert akkor még nem tudtam, milyen merevítőt kell beletenni. Azért szeretem, mert pipacs :-)

Bagoj :-)

No comment...:-)

Léna, a gyagyabagoly

Ez egy kicsit nőiesre sikerült, mondhatnám, "romantikusan gyagya" a lelkem :-). Van rajta pici szaténrózsa, csipke, és a natúr-rózsaszín összeállítás is finomabb, mint a többi bagolyé.

Egy újabb gyagyabagoly

Úgy megtetszett a gyagyabagoly, amit az interneten találtam, hogy gondoltam, tesztelem, mennyivel könnyíti meg a munkát, ha rutinból, többet varrok egyszerre valamiből. Eddig ilyen nem nagyon volt, többnyire egyszerre csak egyet varrtam, sőt, úgy általában csak egyet varrtam mindenből. Most először egyszerre készült a három pár láb, a három pár szem és a többi, egy lépésben szabtam, vasaltam, meg amit kell. Ahogy sejtettem, matematikailag - szerencsére - nem jött ki a dolog, azaz 3 bagoly megvarrása nem 3x1 bagoly megvarrásának ideje. :-)
Íme, az első delikvens:

Virágfüzér

Valahol - talán a Kikában - láttam hasonló típusú virágfüzért, és annyira tetszett, hogy megvarrtam. Nem volt egyszerű menet, mert még egy képem sem volt róla, csak a fejemben a "minta". Negyedik próbálkozásra sikerült a szirmok pontos formáját kitalálni, hogy szép kelyhet kapjak, amiket aztán kacskaringókkal lesteppeltem. A szár tartását a belebújtatott vékony drót adja, a "bibék" zöld kenderzsinórból és pici zöld fagyöngyökből készültek. Amikor kész lett, annyira tetszett, hogy szereztem hozzá egy szép, göcsörtös faágat, arra "futtattam fel".    

Barátságpálinka

Időről-időre felbukkan nálunk egy nagy adag házi pálinka. (A forrás titkos, a pálinka állítólag isteni - én nem iszom, úgyhogy csak másokra tudok hagyatkozni.:-)) Minden év végén ajándék lesz belőle, barátoknak, rokonoknak, ügyfeleknek, mindenki nagy megelégedésére. Kecses pálinkásüvegből a nagykerben vásárolok be, és hogy ne unalmas tucatajándék legyen, minden évben tervezek hozzá egy egyedi címkét. Így együtt már dizájnos! A nevet - Bélapátfalvi Bélbizsergető - együtt találtuk ki a párommal (ő a fő udvari pálinkaszakértő és -beszerző a családban). Tavaly egy találó idézetet, egy kelta mondást is elhelyeztem rajta: "Élj oly sokáig, mint szeretnél, és szeress élni, amíg élsz!" (A fotó nem az igazi, de kis géppel ennyi telt...)

Az élet lényege

Interneten bukkantam rá erre az idézetre, és tökéletesen egyetértek vele: "Life isn't about waiting for the storm to pass. It's about learning to dance in the rain." (Nyersfordításban: "Az élet nem arról szól, hogy várjunk, amíg elül a vihar. Az élet arról szól, hogy megtanuljunk táncolni az esőben.") Külföldi blogokon láttam, hogy nagy divat egy-egy idézetet izgalmas tipográfiával feldobni és kitenni a falra. Nekem már annyi van - mármint idézetem -, hogy egy teljes szoba megtelne velük. Ez az első! Nem árt néha emlékeztetni magunkat a fontos dolgokra.

 

Ajtónállók

Itt volt az ideje lecserélni a téli koszorúmat (már csak azért is, mert háromszor vitte le a vihar), ami nálam pont időben van, tekintve, hogy általában a húsvéti nyuszi váltja közvetlenül a Mikulást és a rénszarvasokat. (Mármint a lakás dekorációjában.) A tavaszi ajtókoszorú alapja moha, felturbózva mindenféle ágakkal és két jómadárral. A sárga pöttyöket valami beazonosíthatatlan virágkötészeti kellékből képeztem (nem tudom, mi az, de szivacsosak, és lyuk volt a bogyók közepén, ezeket vágtam félbe). Egyszerű, de néha jobban szeretem a nem túlbonyolított, egy-kétszínű dolgokat.

 

Rajzróka

Egy mosonmagyaróvári grafikus/illusztrátor lány, Mészely Ilka blogján  találtam ezt a szimpatikus rókát, és rögtön az ugrott be, hogy meg kellene varrni... Egy kis maradék Ikeás anyagból egy fehér lepedő csíkjából meg is született! Íme, az eredeti és a textil róka.

Gyagyabagoly

Azt hiszem, jobb nevet nem is lehetne találni neki! Az interneten találtam magát a figurát, amit galád módon lekoppintottam :-). Ráment jó néhány órám, mire olyan lett, amilyennek elképzeltem. Vagyis még mindig nem lett olyan, mint az eredeti, de erősen hasonlít. Mindenesetre a küldetését teljesítette: ajándéknak készült, és aki kapta, nagyon örült neki! Nekem meg annyira megtetszett, hogy hétvégén nekiállok és készítek még egy-kettőt, különböző karakterűeket. Eddig majdnem mindenből csak egy-egy darabot varrtam, nemcsak azért, mert nem nagyon szeretek ugyanolyat készíteni semmiből, hanem azért is, mert mindig van valami új kreatív projekt, ami izgat. De most elkezdett birizgálni a kihívás, hogy mennyire lehet leegyszerűsíteni és gyorsítani az alkotás folyamatát, ha már nem kell azon agyalni, hogy mit kellene és hogyan. Meg persze van szegénykémnek néhány "gyerekbetegsége", amit jó lenne kijavítani... Meglátjuk!

      

Piros takaró

És akkor most, hogy végre átmentettem a 2009-es blogom hozzászólásait - miután "kitagadott" a rendszer -, jöhetnek az aktuális darabok!  
Még tavaly év végén készült ez a patchwork takaró, ami ugyan egyáltalán nem passzol a lakásunkba, de egyszercsak annyira rám jött, hogy varrnom kell "valami pirosat", hogy úgy gondoltam, a természet hívó szavának nem szabad ellenállni. :-) Ha jól számoltam - és jól emlékszem -, cirka 188 darabból állt össze - utána hónapokig nem bírtam elővenni a varrógépet... Van benne dizájner patchwork anyag és anyukám piros mintás gyerekkori  szoknyája is, atomjaira bontva. A lakásba ugyan most sem illik, de azért büszke vagyok rá. Meg végre megtanultam a "kukacolós" steppelést (na ja, nem is csoda, két éjszakán keresztül csináltam nonstop...)

csipkebogyós koszorú (2009)

Végtelenül egyszerű ez az ajtókoszorú - ezért tetszik :-). A madárka többéves, a szekrény mélyén találtam, a csipkeágak egy lovas kirándulás "eredményeként" kerültek hozzám. Összerakni tíz perc volt az egészet.

őszi ablak (2009)

Ilyen az őszi ablakom - beleszerettem a kissé bizarr díszkáposztákba, s mivel azok lilásak, úgy gondoltam, jól illik hozzájuk a hanga (vagy valami hasonló...).

zöld neszesszer (2009)

Na, ez már friss, idei darab. Erre cseréltem le a hóemberest a táskámban - júniusban... Rámjött a zöldmánia, ez annak az "eredménye".

narancs neszesszer (2009)

Ez a kissé már megviselt neszesszer még tavaly nyárra készült, most találtam meg a fürdőszobaszekrény mélyén, és úgy gondoltam, megőrzöm az "utókornak". Igazából az öntapadós szitakötő ihlette, amit a kedvenc hobbiboltomban találtam, ahhoz válogattam össze a többi anyagot. szokás szerint van köztük kockás férfiing és régi ágynemű :-).

ablakom (2009)

Ilyen lett a konyhaablakom, miután a karácsonyi minifenyőfák (majdnem tavaszi...) eltávolítása után jó ideig kopárságra kárhoztatott. Mézvirágot, törpeszekfűt, meg valami sárga futókat ültettem bele, a cserepes napraforgó pedig szerelmes ajándék :-). A madarakhoz két famadarat bevontam pirosas-kacskaringós szalvétával, pillanatragasztóval fémrúdra rögzítettem őket, aztán színes raffiából masnit kötöttem az aljukra. A virágok nőnek és virágoznak, mint a bolond - öröm hazajönni rájuk!